Egy vidéki kisváros családi házában egy kisgyermek alvóhelyét vizsgáltam. A kiságy közvetlen közelében gyermekőrző kamera és rádiós bébiőr működött. A készülékek tápegységei, vezetékei és egy hosszabbító szintén az ágy mellett kaptak helyet.
A szülők számára ez praktikus elrendezésnek tűnt: a készülékek közel voltak a gyermekhez, jól lehetett látni és hallani őt. A műszeres felmérés azonban megmutatta, hogy az elhelyezésük jelentősen befolyásolta az ágyban mérhető elektromos és rádiófrekvenciás teret.
Mit mértünk a kiságyban?
Az ágy egyik sarkában 166,5 V/m elektromos térerősséget mértem. Egy másik fényképen 80,4 V/m látható, az ágy másik végében pedig 58 V/m-t rögzítettem. A V/m, vagyis volt per méter az elektromos tér erősségének mértékegysége.
Az értékeléshez az SBM-2024 alvóhelyekre vonatkozó épületbiológiai elővigyázatossági irányértékei adnak támpontot. A földhöz viszonyított, hálózati frekvenciájú elektromostér-mérés kategóriái:
| Elektromos térerősség | Épületbiológiai besorolás |
|---|---|
| 1 V/m alatt | Nincs rendellenesség |
| 1–5 V/m | Enyhe rendellenesség |
| 5–50 V/m | Erős rendellenesség |
| 50 V/m felett | Extrém rendellenesség |
A kiságyban rögzített mindhárom érték az extrém rendellenesség kategóriájába esett. Az 1 V/m alatti kategória általában az alvóhelyekre vonatkozik, nem kizárólag gyermekágyakra.
Mit mutatott a rádiófrekvenciás mérés?
A kamera és a bébiőr rádiós működését külön műszerrel vizsgáltam. A műszer a kiválasztott mérési tartomány túllépését jelezte: a helyszíni beállítás alapján az érték 200 µW/m² felett volt. A tényleges értéket ebből a kijelzésből nem lehet pontosan meghatározni.
Az SBM-2024 rádiófrekvenciás irányértékei az egyes rádiós szolgáltatások csúcsértékeire vonatkoznak:
| Rádiófrekvenciás teljesítménysűrűség | Épületbiológiai besorolás |
|---|---|
| 0,1 µW/m² alatt | Nincs rendellenesség |
| 0,1–10 µW/m² | Enyhe rendellenesség |
| 10–1000 µW/m² | Erős rendellenesség |
| 1000 µW/m² felett | Extrém rendellenesség |
A 200 µW/m² feletti kijelzés már meghaladta az erős rendellenesség kategóriájának alsó határát. A mérési tartomány túllépése miatt azt nem állíthatjuk, hogy az érték biztosan 1000 µW/m² alatt maradt.
A besorolások forrása: SBM-2024 – Épületbiológiai irányértékek alvóhelyekre, 1–2. oldal.
Honnan származott a terhelés?
A helyszíni vizsgálat az elektromos tér fő forrásaként az ágy melletti hosszabbítót, a tápegységeket és a hálózati vezetékeket azonosította. A rádiós készülékek működése emellett rádiófrekvenciás terhelést is jelentett az alvóhelyen.
Ezért a készülékek mellett a teljes kábelezés elhelyezését is áttekintettük.
Mit változtattunk?
A vizsgálat során kihúztuk az érintett eszközöket a konnektorból, eltávolítottuk a hosszabbítót az ágy mellől, majd a kamerát és a bébiőrt legalább két méterre helyeztük a kiságytól. A tápegységeket és vezetékeiket is távolabb rendeztük el.
A változtatások utáni kontrollmérésnél az elektromos térerősség 1 V/m alá csökkent, így elérte az említett elektromostér-besorolás legkedvezőbb kategóriáját. A rádiós bébiőrt a szoba távolabbi pontjára helyeztük. A kontrollmérés ezt követően a kiságyban 10 µW/m² alatti rádiófrekvenciás teljesítménysűrűséget mutatott.
A javulást ebben az esetben a készülékek és a kábelek áthelyezésével értük el. Árnyékolásra nem volt szükség.
Az eset tanulsága
A szülők számára a legnagyobb felismerést az jelentette, hogy az alvóhely környezetét a hétköznapi eszközök elhelyezése is számottevően befolyásolhatja.
A kétméteres távolság ennek a konkrét helyzetnek a megoldása volt. Más készülékeknél és más helyiségben a megfelelő elhelyezés eltérhet; a változtatás eredményét a kontrollmérés mutatja meg.
A felmérés célja, hogy kiderüljön: mi mérhető az alvóhelyen, honnan származik, és milyen egyszerű változtatással csökkenthető.