Mit mérünk?
A helyszíni műszerrel a levegő hőmérsékletét (°C) és relatív páratartalmát (%) mérem. Megbeszéljük a szellőztetési, fűtési és lakáshasználati szokásokat is. Egy rövid mérés az adott pillanatot mutatja; visszatérő probléma esetén hosszabb megfigyelésre lehet szükség.
Miért számít a hideg fal?
Ha a nedves levegő hidegebb felülethez ér, ott megemelkedik a relatív páratartalom. A harmatpont elérésekor víz csapódhat ki. A kevésbé szellőző szekrény mögött, sarkokban vagy hőhidaknál ezért nedvesedés alakulhat ki. A szoba közepén mért páratartalom önmagában nem írja le a fal közvetlen környezetét.
A penész növekedésének kedvez a tartós nedvesség; nem szükséges hozzá látványos vízcsepp. Rejtett beázás vagy csőszivárgás is okozhat problémát.
Mire érdemes figyelni?
Az EPA általános megelőzési ajánlása szerint a relatív páratartalom lehetőleg maradjon 60% alatt, ideálisan 30–50% között. Ez nem garantálja minden hideg felület szárazságát: az épület adottságai és a felületi hőmérsékletek is számítanak.
- Főzés és fürdés után gondoskodjunk a pára eltávolításáról.
- A külső hideg fal és a bútor között maradjon lehetőség a levegő mozgására.
- A visszatérő nedvesedés okát tárjuk fel; a puszta átfestés nem oldja meg.
Miért fontos a megelőzés?
A penész allergiás panaszokat, szem- és légúti irritációt okozhat, és penészre érzékeny asztmásoknál rohamot válthat ki. Tartós légúti panaszokkal orvoshoz érdemes fordulni.
Forrás: EPA – nedvesség, penész és megelőzés.
Penészvizsgálatot nem végzek
A hőmérséklet- és páratartalom-mérés a penészesedésnek kedvező körülmények felismerését és a megelőzést segíti. Nem tartalmaz penészmintavételt, spóraszámlálást, fajmeghatározást vagy laboratóriumi elemzést, és nem igazolja a lakás penészmentességét. Látható penész vagy rejtett nedvesedés gyanúja esetén megfelelő szakember bevonását javaslom.